Lekció: Zsoltárok 98.
Textus: Ézsaiás 40, 27-31
Imádság: Szerető Istenünk az Úr Jézus Krisztusban! Hálás szívvel vagyunk előtted a mai vasárnapon, köszönjük, hogy lehetőségünk van újra közösségben lenni a Te jelenlétedben. Szükségünk van a testvéri közösségre, hogy egymás hite által is megerősödhessünk. Urunk, hozzuk ma eléd minden erőtlenségünket, minden gyengeségünket, csüggedésünket, amelyek az elmúlt időszakban, a jelenben árnyékolják életünket. Vágyunk arra, hogy a Te erőd által megerősödhessünk! Várjuk, hogy betöltsd az életünket, lelkünket a Krisztusról szóló örömhírrel. Szentlélek Úr Isten, kérünk, légy közöttünk, beszélj velünk, vezess! A drága vér érdeméért kérünk! Ámen.
Kedves Testvérek!
Az egész világ egy nehéz időszakban van benne. A járvány súlyosbodása miatt, itt Magyarországon is egyre több nehézséggel, egyre nagyobb kórházi terheléssel, egyre magasabb halálozási számokkal kellett szembenéznünk. Nem csupán a számok szintjén, hanem a személyes életünkben egyre több nehézséggel, betegséggel, halállal találkozunk. Ezen túl lelkileg is egyre megterheltebbek vagyunk, és sokszor eláraszt bennünket a kilátástalanság, a fáradtság testileg és lelkileg, sokszor csüggedünk, elerőtlenedünk, elbizonytalanodunk.
Ézsaiás könyvének a negyvenedik fejezetében valami hasonló helyzetben vannak Izráel fiai. A babiloni fogságban, a krízisben kilátástalanságot, elgyengülést, erőtlenséget, reménytelenséget élnek meg. Úgy érzik, úgy gondolják, hogy Isten lemondott róluk, hogy Isten előtt az ő népének ügye, népének küzdelme, lelki harcai rejtve vannak. Felteszik szenvedésükben a kérdést, Uram, hol vagy? A krízissel találkozva felsejlik a hívőben és a hitetlenben: Hol van az Isten?
Hol vagy, Uram, hát nem látod, hogy szétesik az életem? Hol vagy, Uram, hát nem látod, hogy haldoklik a szerettem? Hol vagy, Uram, hát nem látod, hogy beteg vagyok? Hol vagy, Uram, hát nem látod, hogy elfáradtam? Miért nem válaszolsz, miért vagy rejtve?
Igen, nehézségeinkben sokszor érezhetjük, hogy az Úr elérhetetlen, érezhetjük, hogy nincs jelen. A szenvedőből, a küszködőből ezek a tapasztalások nagyon sok esetben azt váltják ki, hogy megharagszanak az Istenre és elfutnak Tőle.
Talán Te is érezted már sokszor és tetted is, hogy Isten látszólag nem foglalkozott az ügyeddel, ezért haragodban elfordultál Tőle. Haragodban rohantál valami máshoz, valaki máshoz, ahonnan erőt reméltél.
Ézsaiás próféta szavai szólnak ma hozzánk és azt akarják a szívünkre helyezni, hogy a krízisben, a nehézségben, a fájdalomban, a gyászomban ne fordulj el az Úrtól, hanem éppen ellenkezőleg: fordulj még inkább hozzá! Ne fuss el Tőle, hanem fuss Hozzá a bajaiddal! Éppen akkor van az embernek a legnagyobb szüksége az Istenre, amikor nehézségben van!
Ézsaiás az Istentől elforduló, Tőle elfutó népnek mondja: hát nem tudod, hát nem hallottad? Nem tudod, milyen az Úr! Örökkévaló, teremtő, kifürkészhetetlen. Nagyon frappáns és nagyon érdekes, ahogyan Ézsaiás megszólítja a krízisben lévő társait. Szívükre helyezi, hogy kicsoda az Isten.
Kedves testvérem! Akkor, amikor elöntenek az érzelmeid, amikor úgy érzed, hogy a kétségbeesés és a szomorúság, a szorongás, a beteg gondolataid elsodornak, akkor fontos megerősödnöd, meggyökerezned még inkább abban, hogy kicsoda az Isten, hogy milyen Ő! Ezért szólok, hozzád, aki nehézségekben vagy: hát nem tudod, nem hallottad, hogy kicsoda az Isten?
Három dolgot látunk az igében. Örökkévaló, teremtő, kifürkészhetetlen. Ha megüt az élet, akkor erre a három dologra kell emlékezned!
Isten örökkévaló. Ő nincs időbe, térbe beleszorítva, Ő minden helyzet, minden időszak fölött áll, ezért Ő mindent másként lát, jobban mondva, Ő mindent teljes egészében lát. Míg Te általában csak a saját szemszögödből közelíted meg az élethelyzeteidet, addig az Úr teljes egészében látja, hogy mi történik veled, hisz Ő minden felett áll, Ő örökkévaló! Hát nem tudod, hát nem hallottad, hogy örökkévaló Urunk van?
Isten teremtő. Ó, de sokszor megfeledkezünk arról, hogy az Úr teremtette a világot, és ő nem csupán a múltban teremtett, hanem a jelenben is képes teremteni, újjáteremteni. Akkor, amikor nincs az életünkben, a családunkban, a lelkünkben békesség, akkor Ő képes azt megteremteni. Amikor az életünkben, a lelkünkben nincs egészség, akkor Ő képes azt megteremteni. Amikor nincs egység, nincs növekedés, akkor Ő képes azt megteremteni. Hát nem tudod, nem hallottad, hogy teremtő Urunk van?
Isten kifürkészhetetlen, megmagyarázhatatlan. Életünkben többször megesik, hogy érthetetlenül állunk az Úr előtt. Miért, Uram? Miért teszed ez? Miért engeded meg? Sokszor érezzük igazságtalannak. Istent nehéz megérteni, sőt, több esetben egyenesen összezavarodunk cselekedetei láttán és teljes mértékben nem értük Őt. Viszont fontos megértenünk, hogy mi emberi elménkkel minden tekintetben nem érthetjük meg Istent.
„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.” 5 Mózes 29, 28
Biztosan jobb nekünk, ha nem ismerünk minden titkot! Gyermekeink, unokáink minden kérdésére nem válaszolunk, mert vannak olyan korszakok egy gyermek életében, amikor még bizonyos dolgokat nem kell tudnia. Az Úr előtt is így vagyunk mindannyian.
Ezen a ponton fontos különbséget tennünk két dolog között. Titkot, érthetetlenségek esetén tehetünk fel kérdéseket Istennek, de nem kérdőjelezhetjük meg Őt! Kérdezni lehet, de megkérdőjelezni nem. Isten helyt ad a kérdéseknek, viszont a kérkedő előtt elrejti magát!
Tehát, kedves testvérem, Ézsaiás emlékeztet: Isten Úr marad minden időben! Ő Úr az örömökben, a krízisekben is! Ő Úr a születéskor és a halál pillanatában is! Ő Úr az egészségben és Úr marad a betegségben is! Ő Úr marad minden körülmények között!
Akarsz-e ehhez az Úrhoz tartozni? Akarsz-e vele közösségben lenni? Erre lehetőséged van, bárhogyan is állsz! Jöhetsz Hozzá az Úr Jézus Krisztus érdeméért! Jézus szabaddá tette az utat az Atyához!
Ézsaiás beszél arról, hogy ki ez az Úr! És beszél arról is, mi történik, ha nem elfutsz ettől az Úrtól, hanem hozzá futsz! Egy ének is erről beszél: Uram, Te hozzád futok, élő vízre szomjazom. Mi történik akkor, ha valaki nem elfordul a krízisben az Istentől, hanem hozzá fordul?
Csodálatos ígéretünk van. Arról szól az ige, hogy az Istenhez fordulók új erőben részesednek, megújult erőben. De hogyan történik ez?
Akik az Úrban bíznak, erejük megújul. Ezt a bizalmat több bibliafordításban is inkább a várakozással adják vissza. Az eredeti szöveg megengedi ezt az értelmezést is. Tehát ebben az esetben úgy hangzik ez az ige: Akik az Úrra várnak, azok új erőt kapnak. Mit jelent ez a várakozás?
Tele van a Biblia ilyen példákkal. Várt Ábrahám Izsákra hosszú éveket. József várt a felemelkedésre a szabadulásra az egyiptomi börtönben. Várt Ruth egy férjre, és megkapta. Vártak a tanítványok is a Szentlélek ajándékára és megkapták. Várunk mi is az életünkben sok mindenre, férjre, feleségre, megújulásra, gyarapodásra, gyermekre stb. Hogyan lehet ebben a várakozásban megújulni, új erőt kapni? Hisz a várakozásban, a krízisben, a nehézségekben úgy érezzük, hogy nem jön az erő, hanem épp, hogy lefelé merülünk, a körülmények, a bizonytalanság szívja és szívja el az erőnket.
Tony Evans lelkész úgy magyarázza, hogy a héber várakozás szónak van egy különleges jelentése: a hajfonásra utal a kifejezés. Amikor egy hosszú hajat több tincsbe befonnak, akkor a puha, szél által zilálható haj erős kötegekbe rendeződik és az esetleges szeleknek nincs hatalma a tincsek felett, mert azok egymásba fonódva erős köteléket alkotnak. Hiába jön egy viharos szél, a fonott hajat nem tudja dobálni ide-oda.
Na most, az Úrra való várakozás is valami ilyesmi dolog. A várakozásban nem passzívan várom azt, hogy az Úr megerősítsen, hanem minden napon, minden órában összefonódom Vele. A körülményeim nem elsodornak, hanem azt megbeszélem az Úrral és újabb és újabb ígéreteibe kapaszkodom, összefonódom Vele. Ha ez megvalósul egy ember életében, akkor bármilyen vihar, bármilyen szél jöhet, az nem tudja megingatni a hitében. Összefonódni az Úrral! Ez nem azt jelenti, hogy hetente, havonta egyszer meglátogatom Őt, hanem naponta igéjével, jelenlétével összefonódom. Ekkor késszé teszem magam bármilyen élethelyzetre!
Hogyan történik az új erő vétele? Isten vagy kiemel a helyzetből, amiben vagyok vagy erőssé, késszé tesz arra, hogy azt a helyzetet kibírjam, amiben vagyok.
A saskeselyű, amikor repülni tanul, többször megtapasztalta, hogy édesanyja látva alkalmatlanságát, alárepült és kiemelt a repülési nehézségéből. Isten is sok esetben így bánik velünk, akkor, amikor zuhanunk, akkor kiemel abból a helyzetből és biztonságos helyre visz.
Máskor pedig nem emel ki abból a nehézségből, hanem engem tesz késszé, alkalmassá, hogy végig tudjam csinálni azt, amiben vagyok. A fókuszomat Rá kell állítanom és akkor tudok tovább menni abban a helyzetben, amiben vagyok.
Természetesen az első módot preferáljuk jobban, de tudnunk kell, ha Isten nem változtatja meg a körülményeinket, akkor bennünket akar megváltoztatni a körülményeink által!
Láthattuk, milyen Istenünk van, és mit tesz azokkal, akik nem elfutnak Tőle, hanem Hozzá futnak. Te melyik lehetőséget választod? Hozzá futsz vagy elfutsz Tőle? Ez rajtad áll! Ámen.
Imádság: Drága Úr Jézus! Köszönjük, hogy fogyatkozó erőnket meg tudod újítani. Megvalljuk, Urunk, hogy erőtlenségeinkben nagyon sokszor mástól várjuk az erőt. Azt gondoljuk, hogy nálad nélkül is érünk valamit, hogy nálad nélkül is képesek vagyunk erőt nyerni. Add meg Urunk, sokunknak, hogy egyre inkább belássuk, nem Tőled kell elfutnunk, hanem Hozzád kell fordulnunk mindenkor. Kérünk, adj Uram vigasztalást a gyászolóknak a Te kegyelmedből! Adj gyógyulást a betegeknek, a nehézségben lévőknek. Szeretnénk, Urunk, ha megtérhetnénk a Te kegyelmedből, szeretnénk, ha növekedhetne a gyülekezetünk a megtért, elkötelezett keresztyénekkel, add meg ezt Urunk Lelked által! Ámen.
