ALAPIGE: „Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt, és így szólt: Testvéreim, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust; közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból. Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult. Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen abban”, és „az ő tisztségét más kapja meg”. Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus, kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának. Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást, és így imádkoztak: Urunk, minden szívnek ismerője, te mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak, hogy megkapja ebben a szolgálatban, az apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson. Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt.” ApCsel 1, 15-26
Kedves Testvérek!
Az Apostolok cselekedeteinek eleje is foglalkozik Júdás életével, Lukács fontosnak tartja, hogy Péter elmarasztaló szavait közölje Júdás életével kapcsolatban. Egy tanítvány tragédiáját látjuk abban, hogy Júdás elárulja Jézust. Ennek a tragédiának az az eredménye, hogy egy apostoli hely megürül, erre a helyre választják meg Mátyást. Milyen intelmei vannak Júdás életének? Mire kell odafigyelnünk, amelyben a saját életünk történései emlékeztethetnek Júdás magatartására?
-
Júdás nem volt hajlandó a változásra. Három évig volt Jézussal. Látta a csodáit, cselekedeteit, hallotta a tanítását, de ez számára nem volt elegendő, hisz jelen volt ott, ahol Jézus is, de nem engedte be az életébe azt, ami körülötte történt. Jézus közelében volt, de igazi közössége nem volt. Hány éve vagy már Jézus közelében úgy, hogy az életed nem változott semmit, vagy csak nagyon keveset? Hány éve hallgatod már az igehirdetéseket, olvasod a Bibliát, közben az életed ugyanolyan?
-
Júdás soha nem adta át teljesen az életét Jézusnak. Adott valamit Jézusnak, de nem tudott odaadni Neki mindent. Ilyen részmunkaidős követője volt Jézusnak, nem mindent rendelt alá az Úr akaratának. Ez egy nagyon veszélyes játszma tud lenni, amelynek a vége súlyos tragédia lehet. Keresztyénségünk egész vagy részmunkaidős keresztyénség? Adunk dolgokat az életünkből Jézusnak, vagy Ő számunkra az élet? Jézus az életed része vagy Ő maga az Élet?
-
Júdás szemében az Úr Jézus imádata pazarlásnak számított. Amikor a bűnös nő megkeni Jézus lábait a drága nárduskenettel, amely egyévi napszám árát érte, akkor Júdás nem érti és pénzkidobásnak gondolja azt, amit az a bűnös asszony szívének mélységes imádatából és hódolatából tesz. A júdási gondolkodásban az istentisztelet, az Úr Jézus imádata pénz és időpazarlás, inkább szociális ügyekben kell eljárni, minthogy a Jézus imádatával foglalkozni. A Te életedben ez hogyan van? Nem tartod-e pazarlásnak az istentiszteletet, a hódolatot, a dicsőítést, az adakozást? Ha nem, akkor miért nem áldozol többet az Úrnak?
-
Júdás számára Jézus Mester volt, nem pedig Úr. Amikor Jézus közli a tanítványokkal, hogy egy közülük el fogja Őt árulni, akkor csak Júdás kérdez rá ilyen módon: „Talán csak nem én vagyok az, Mester?” Máté 26, 25
Mindenki Uram-nak szólítja Jézust, egyedül Júdás szólítja Mesternek. Nem volt számára Úr, csupán Mester, aki bölcs volt, aki csodatévő hatalommal rendelkezett, de nem volt Vele személye kapcsolata. -
Mivel Júdás nem töltötte be az Úrtól kapott feladatát, azt betöltötte később valaki más. Nem Istennek van szüksége ránk, hanem nekünk van szükségünk arra, hogy a terve szerint való személy megvalósulhasson az életünkben. Nekünk van arra szükségünk, hogy a helyünkön legyünk, hogy betöltsük azt a szolgálatot, amelyre elhívattunk. „Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.” Jelenések 3, 11
Kedves Testvérek! Láthattuk Júdás életének ismertetőjegyeit. Ha magunkra ismerünk bizonyos dolgokban, akkor kérjük a Szentlélek erejét és bölcsességét, hogy tudjunk változni és változtatni az Úr dicsőségére! Ámen.
