ALAPIGE: „Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példázatokban mondom nektek, de eljön az óra, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról. Azon a napon az én nevemben kértek, és nem mondom nektek, hogy én kérem majd az Atyát értetek, mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem. Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba, de most elhagyom a világot, és az Atyához megyek.” János 16, 23b-28
Kedves Testvérek!
Csodálatos ígéret bíztat ma bennünket az imádságra! Jézus Krisztus búcsúbeszédében arról beszél, hogy amit csak kérünk az Atyától az Ő nevében, azt meghallgatja az Atya. Meg fogja adni, mert a Jézus nevében kérjük.
Lehetne ezt az igét magyarázgatni: Jézus hogyan gondolta ezt, mire buzdít is itt bennünket? Lehetne teológiai, filozófiai fejtegetésbe kezdeni azzal kapcsolatban, hogy mit lehet kérni, mit nem lehet kérni… Két nagyon fontos, de ugyanakkor egyszerű dologra szeretném ma ráirányítani a testvérek figyelmét: Imádkozz Jézus nevében! Mit és hogyan tegyük? Ez a nagyon fontos kérdés. Tegyük és Jézus nevében tegyük.
- Imádkozz! Hadd kérdezzem meg, kedves testvérem, mennyit imádkozol? Mennyi időt töltesz az életedből az imádsággal? Mennyi időt vesz el az életedből az imádság? Ez a kérdés ugyanúgy szól neked is és nekem is.
Nagyon sok idő kimegy a semmibe az életünkben: hasztalan cikkek olvasása, videók nézése, hasztalan böngészés és még sorolhatnánk. Mikor imádkoztál valaha is egy órát? Nagyon rövid időnek tűnik egy óra, de vajon eltöltöttünk-e már egy órát az Isten jelenlétében imádsággal úgy, hogy csak Rá fókuszáltunk? Még a tanítványok sem voltak erre képesek, mert belealudtak nagycsütörtök éjszakáján az imádságba. Pedig, mind az ószövetségben, mind pedig az újszövetségben végig arra buzdít bennünket az írás, hogy hívjuk segítségül az Úr nevét, hogy szólítsuk meg Őt, hogy kiáltsunk hozzá!
Jeremiásnál is azt olvassuk: „Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!” 33, 3
Spurgeon azt írja az imádságról: „az a legjobb fajta imádság, amit nem lehet máshogy leírni, csak úgy, hogy kiáltás.”
Igen, az imádság kiáltás. Akkor kiált az ember, amikor szeretné valami fontosra felhívni a másik figyelmét, általában segélykiáltás szokott ez lenni, különösen, ha az imádságra gondolunk. Kiáltás, mert a kiáltó érzékeli, hogy bajban van és segítségre van szüksége.
Olyan borzasztó az, amikor agyból jönnek csak az imádságunk szavai, nem pedig a lelkünk legmélyéről. Olyan kiábrándító az, amikor a szépen megformált szavak mögött nincs semmi megrendülés, nincs semmi kétségbeesés, csak magabiztos „imatudás”. Testvérem, imádkozni csak az tud, kiáltani csak az tud, aki úgy érzi, hogy segítségre szorul, hogy segítségre van szüksége!
- A másik nagyon fontos kérdés az, hogyan imádkozzunk? Milyen módszer ad garanciát arra, hogy meghallgattatik egy imádság? Össze kell tennünk a kezünket? Le kell térdelnünk? Sírnunk kell? Hogyan imádkozzunk azért, hogy az Úr meghallgassa? Egyetlen módszer van, amely az imádság hogyan-járól szól: Jézus nevében kell imádkoznunk! Jézus nevében kell kérnünk az Atyát ahhoz, hogy imádságunk meghallgattasson. Mégis, mit jelent ez?
Arról szól ez a dolog, hogy imádságunk végére odahajítjuk, hogy Jézus nevében kérünk, Ámen…? Vajon ez csupán arról szól, hogy Jézus nevét odabiggyesztem a kérési listám végére és ezzel máris garantálva van az imádság meghallgatása? Nem pont erről szól…
Jézus nevében imádkozni azt jelenti elsősorban, hogy én ismerem Jézust. Nekem kapcsolatom van Jézussal. És mivel ismerem Őt, Ő pedig ismer engem, kiváltott a bűneimből, megszabadított önmagamtól, ezért nekem jogom van ahhoz, hogy az Ő nevében megszólítsam az Atyát. Istent megszólítani Jézus előtt nem volt joga az egyszerű embernek csak spontán, áldozatra, jóvátételre volt szükség.
Másrészt pedig a Jézus nevében imádkozni azt is jelenti, hogy a Lélek által kezdek el könyörögni. Mert az imádság egy lélegzetvétel, betöltekezés a Lélek jelenlétével. Mert az imádságban megnyílik a lelkünk a Szentlélek számára, az imádságban csodálatos módon tapasztalhatjuk meg, hogy Isten átjár és átformál bennünket. A Lélek vezetése nélkül nem tudunk imádkozni, mert mi önmagunktól képtelenek vagyunk imádkozni, nem tudjuk hogyan kell. Erről beszél Pál is a Római levélben: „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” Róma 8, 26-27
Kedves Testvérem! Buzdítalak Jézus szavaival, hogy imádkozz sokat, imádkozz Jézus nevében és meg fogod látni, hogy átalakul, átformálódik a lelki életed! Ámen.
