Lekció: 1 Korinthus 13
Textus: 1 Korinthus 13
Kedves Testvéreim!
A szeretet jelentése időről időre átalakul, illetve sokféle jelentést hordoz magában. „Szeretlek” kifejezés egészen másként hangzik egy szerelmes fiatal szájából, mint egy aggódó szülőéből. Sokszor elveszíti a szó a súlyát és nem fejezi ki azt a mélységet, amelyet ki kellene fejezzen. Sokszor csak érzelmi fellángolást, szabadidős kedvtelést vagy célirányos manipulációt takar. Magyar nyelvünk szeretet szavának mélysége nagyban függ elhangzásának körülményeitől.
Pál apostol szeretetről írt gondolatai nagyon sokat idézett része a Bibliának esküvőn, temetésen. Talán már sokan voltunk olyan szertartáson vagy egyéb összejövetelen, amelyen innen szólt az idézet a szeretetről. Ugyanakkor nem kiemelve a korinthusi levél kontextusából be kell látnunk, hogy ezen szavak nem csupán a szeretet mélységét és annak szépségét akarják teátrális módon előadni, hanem nagyon is konkrét gyülekezeti problémákra tapint itt rá az apostol. Konkrét emberek, események, panaszok, indulatok lebegnek az apostol előtt, amikor szavait leírja a szeretettel kapcsolatban. Persze ezzel együtt egy konkrét személyre is gondol, Jézusra, aki az Atya szeretetének legteljesebb manifesztációja.
Három nagyobb egységre lehet osztani a korinthusi levél 13. fejezetét. Először Pál arról beszél, hogy milyenek vagyunk szeretet nélkül. Másodszor azt fejti ki, milyen is az isteni szeretet, harmadszor pedig a szeretet időhöz való viszonyát feszegeti.
1. Milyenek vagyunk szeretet nélkül?
A Korinthusban létesült keresztyén gyülekezet nagyon pezsgő, mozgó gyülekezeti életet tudhatott magának. A gyülekezet bővölködött a lelki ajándékokban. A tagok számára nagyon fontos volt a nyelveken szólás, az adakozás, a prófétálás, az áldozatvállalás Krisztusért. Úgy tartották és gondolták, hogy az igazi keresztyén, akiben igazán munkálkodik a Szentlélek az nyelveken szól, adakozik, kedveli a prófétálást és szívesen és meggondolatlanul vállal Krisztusért bármilyen áldozatot. Ezzel szemben pedig Pál, aki ismerte a gyülekezetet és a lelki ajándékokat, nagyon élesen, megrendítően fogalmaz ezekkel az ajándékokkal kapcsolatban. Pál szerint a nyelveken szólás szeretet nélkül csak pogány vallásos orgia, Isten előtt semmi! Utalva ezzel a Korinthusban ismert pogány vallások különböző kultuszgyakorlataira, ahol zengő érccel és pengő cimbalommal igyekeztek megidézni az imádott isteneket. Pál kritikusan beszél a prófétálásról, igehirdetésről. Az igehirdetés, igemagyarázat, prófétálás szeretet nélkül csupán manipulatív, önmegváltásra szóló beszéd, szónoklat, amely inkább a beszélőről szól, mint a beszélő Istenről. Így az adakozás is szeretet nélkül csak magamutogatás vagy bűntudat enyhítés, igazából Isten előtt semmis. Az önfeláldozás, mártíromság szeretet nélkül csak másoknak szóló szereplés, eszmékhez való bigott ragaszkodás, mint igazi áldozat az Úr előtt.
2. Milyen ez a szeretet?
Ahogyan már a bevezetőben is szó volt róla, a szeretet különböző jelentéssel bír, attól függően, hogy kik között és mikor hangzik, történik. A görögben több kifejezés létezik a szeretetre, legalább nyolc. Érosz, filia, mánia és még sorolhatnánk. Az első keresztyének által került bele a görög gondolkodásba és nyelvbe az agapé, mint egy „újfajta” szeretet. A másik hét szeretet kifejezés valamilyen érzelem, amely feltételhez kötött, viszont az agapé nem feltételekhez kötött, az agapé nincs kiszolgáltatva az érzelmi hullámzásnak. Az agapé kifejezés az Istentől jövő szeretetről beszél. Isten szeretet, hisz emberré lett, hogy megmentsen bennünket önmagunktól. Az agapé szeretet feltél nélküli és cselekvő szeretet, ahogyan láthatjuk is a felsorolásból.
15 jellemzővel írja le Pál a szeretetet, amelyek nem érzések, nem lelki állapotok, hanem cselekvések. Mert az isteni szeretet egy cselekvő szeretet. Azt jelenti, hogy ez az állapot megmutatkozik az ember viselkedésében.
Pál nagyon szemléletesen és érthetően beszél arról, milyen is ez az agapé szeretet. Elmondja, hogy mi nem az agapé és mi igen az agapé. Mi nem – amellyel a gyülekezeti tagok szeretetgyakorlatára utal. Mi igen – Krisztus magatartására és szeretetgyakorlatára mutat rá.
Vajon a szeretetünk alapján azt mondják el, hogy Krisztus tanítványai vagyunk?
3. A szeretet marad meg örökké
Pál leírása szerint minden eltöröltetik, csak a szeretet marad meg. Másra már nem lesz szükség. A Tükör és felnövekedés példáját alkalmazza Pál a szeretet és egyéb dolgok viszonyára.
Hitre és reményre nem lesz szükség, mert Krisztus jelenlétében csak a szeretet marad meg, amely most és az örökkévalóságban összeköt bennünket. Hinni nem kell majd Jézusban, mert látni fogjuk színről színre. Reményre sem lesz szükségünk, hisz akkor majd minden beteljesedve áll előttünk a mennyei hazában.
Mennyire elgondolkodtató Pál gondolatmenete, hisz olyasmivel foglalkozunk a világunkban rengeteget, amelyek igazából elmúlnak, nem maradandóak. A krisztusi szeretetre és annak megélésére, amely mindörökre megmarad, oly keveset áldozunk időnkből, erőnkből. Micsoda balgaság olyasmire áldozni, ami elmúlik és olyasmit figyelmen kívül hagyni, amely mindörökre megmarad.
Hogyan éled meg a szeretetet Istennel, a gyermekeiddel, szüleiddel, társaddal, gyülekezeti tagjaiddal, munkatársaiddal? Hol vagy híjával a szeretetnek? Kérd az Urat, hogy Lelke által munkálkodjon benned és mutassa meg hiányaidat és töltse be azokat! Ámen.
