Lelki fegyverzet 5. - A lelki fegyverkezés helye

Lelki fegyverzet 5. - A lelki fegyverkezés helye

Lekció: 103. zsoltár

Textus: Efezus 6: 10-20

„Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. (…) Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért” "

Kedves Testvérek!

Az elmúlt hetekben a lelki fegyverzet témakörét jártuk át és megismerhettük Pál apostol gondolatait arról, hogy hogyan fegyverkezzen fel a keresztyén ember a lelki harcaihoz.

A lelki harcainkat illetően azzal a megállapítással kezdtük, hogy a hívő ember harcban áll a kísértővel, a gonosszal. És bár úgy tűnik és sokszor mi is úgy élünk meg helyzeteket, hogy azt gondoljuk, vége, nincs tovább, de a gonosszal vívott harcunkban lehet győznünk. Jézus Krisztusban mi győzelmes keresztyén életre vagyunk elhívva.

Ehhez a győzelemhez lelki fegyvereket kínál számunkra Isten. Nagyon fontos, hogy ezeket a fegyvereket magunkra öltsük, mert lelki harcokat nem lehet lelki fegyverzet nélkül megvívni. Nem érdemes pizsamában harcolni a harctéren – ahogy egy ismert lelkipásztor mondta.

Hat lelki fegyver van, amiből hármat állandóan viselnünk kell (igazság öve, megigazulás páncélja, békesség saruja), hármat pedig alkalmanként kell felvenni (hit pajzsa, üdvösség sisakja, Lélek kardja) a különösen nehéz helyzetekben, a kritikus lelki pillanatokban.

Rendkívül érdekes, szemléletes, sokféle történettel tűzdelt sorozaton vagyunk túl, amikben megismerhettük azt, hogy miről is szólnak ezek a lelki fegyverek, mit jelent a lelki fegyverzet. De mindezek után adódik egy nagyon fontos kérdés, amit az egyik istentisztelet után fiatal lányok tettek fel: Hogyan vegyük fel ezeket a fegyvereket?

Valóban megkerülhetetlen kérdés, hiszen, ha ott van a birtokunkban ez a fegyver arzenál, de mi nem használjuk, az egy mérhetetlen pazarlás.

A fenti kérdésre a választ rögtön a lelki fegyverek felsorolása után megadja Pál apostol:

„Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért” (Efezus 6: 18)

Lelkileg akkor tud az ember fegyverkezni, ha imádkozik. A lelki fegyverkezés alkalma és ideje az imádság órája, órái. Elgondolkodhatunk azon, hogy mennyi az imaidő az életünkben és mennyi a képernyőidő. Így máris választ kapunk arra, hogy a lelki fegyvereink miért állnak a szekrényben. Hiszen nem foglalkozunk azzal, hogy magunkra öltsük azokat.

Fiatalok, de idősebbek is a telefonunkkal sokkal több időt töltünk, mint amennyit imádságban. Nem lehet hirtelen magunkra kapni ezeket a fegyvereket. Egy római katonának is idő kellett ahhoz, hogy felöltözzön. Az imádságban sem lehet gyorsan magunkra ölteni a lelki fegyverzetet például azzal, ha étkezés előtt elmondjuk, hogy „Jövel Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk” vagy amikor lefekvés előtt azt imádkozzuk, hogy „Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a szemem, de a Tiéd nyitva Atyám, egész éjjel vigyázz reám”. Nem hiszem, hogy a lelki fegyverkezés ezekben az időkben történik meg.

A lelki fegyverek felöltése az imádság idején valósul meg, amikor odaszánom az időt és kapcsolatba lépek a mindenhatóval, az Isten országával. A hívő ember csatára való felkészülése az imádság ideje alatt történik.

A mai alkalommal az imádkozás kérdése lesz előttünk. Részletesen meg fogjuk vizsgálni a fenti igevers mondanivalóját.

1. Mi az imádság?

Az imádság nem Isten kényszerítése, nem Isten befolyásolása és nem is Isten lefizetése. Az imádság egy két irányú kapcsolat a végtelen Isten és véges ember között. Az imádság egy olyan kapcsolat, amelyben összekapcsolódik az imádkozó élete Isten országával és a mennyország is kapcsolatba kerül az imádkozó ember életével.

Ebben a kapcsolatban tehát oda-vissza hatás van jelen. Erről a kapcsolatról olvashatunk például Jakab levelében és a Királyok második könyvében is.

„Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését.” (Jakab 5: 16b-18)

Jakab egy gyakorlatias ember, aki nem filozófikus magasságokban beszél, hanem elmondja, hogy az imádság hasznos és nagy az ereje. Jakab egy példával támasztja alá ezt az állítását. Nem látja túl bonyolultan az imádság kérdését. Leírja, hogy amikor Illés imádkozott, akkor nem volt eső, amikor pedig hosszú idő után imádkozott esőért, akkor pedig megint esett. Ilyen egyszerű. Hittel kellett könyörögni és az igaz ember hitből való imádsága változást hozott az egész ország életében.

Kapcsolat volt az imádság által Isten országa és Illés világa között. Ebben a kapcsolatban Isten ígérete aktivizálódott Illés imádságán keresztül.

„(…) Illés ezt mondta Ahábnak: Menj föl, egyél és igyál, mert eső zúgása hallatszik. Aháb fölment, hogy egyék és igyék. Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé rejtette. Így szólt a szolgájához: Menj föl, és figyeld a tengert! Az fölment, figyelte egy darabig, majd ezt mondta: Nincs ott semmi. Illés ezt mondta: Menj vissza hétszer! Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből. Ő azt felelte: Eredj, és mondd meg Ahábnak: Fogass be és indulj, míg föl nem tartóztat az eső!” (1 Királyok 18: 41-44)

Akkor már három és fél éve nem volt eső, az emberek talán el is felejtették, hogy az milyen. Azt látjuk, hogy Illésnek nagyon erős volt a hite. Tudta azt, hogy Isten elmondta, megígérte, hogy lesz eső, ezért felment a Karmel hegyre és esőért imádkozott.

És mi történik? Illés szolgája hitetlenkedik. Már hatszor visszament, hogy az eget figyelje és a hetedik alkalommal is csak egy pici felhő kezdemény látható. Majd ezt olvashatjuk a folytatásban:

„Mindeközben viharfelhők sötétítették el az eget, és zuhogni kezdett az eső. Aháb ekkor harci kocsira szállt, és Jezréelbe ment. Az Úr keze pedig Illéssel volt, és ő, feltűrve övébe a ruhája alját, Aháb előtt futott a Jezréelbe vezető útig.” (1 Királyok 18: 45-46)

Illés imádkozott az esőért, de nagyon fontos tisztázni, hogy nem azért lett eső, mert Illés imádkozott. Azért lett eső, mert Isten elhatározta, eltervezte azt, hogy három és fél év után esőt fog adni megdicsőítve magát.

Viszont Isten előre megmondott ígéretének akkor lett valósága, amikor Illés felment a hegyre és nagyon komolyan imádkozott. Illés nem csak várt, mondván, ha Isten esőt akar adni, akkor úgyis lesz eső. Nem!

Mert az igaz ember, a hívő ember imádáságra szükség van ahhoz, hogy Isten ígéretei földi valósággá legyenek!

Isten mennyei ígéretei életed földi valóságává válnak az imádság által!

Nem azért lett eső, mert Illés akarta, hanem azért lett eső, mert Isten ezt akarta. De ahhoz, hogy Isten akarata megvalósuljon, Illésnek nagyon keményen kellett imádkozni, abban a szárazságban, az a fárasztó nap után.

Tehát látjuk, hogy az imádság egy kapcsolat, amelyben összekapcsolódok Istennel és Isten is összekapcsolódik az én életemmel.

Kedves Testvérek!

Amikor a hívő életed ki van száradva, már évek óta nincsen lelki eső, az nem azért van, mert elhanyagolod az imádságot? Illés nem azt mondta, hogy neki jól lesz ott a hegyen, leül és vár, majd jön az eső. Nem! Hanem Illés könyörgött, szakadatlanul, erősen, belekapaszkodva Istenbe.

Van egy olyan Halleluja ének, hogy „Záporként hull majd az áldás”. Isten megígérte az áldást, de akkor válik az ígérete földi valósággá, a te életed valóságává, amikor imádságban megragadod.

Újra és újra csak kínlódunk az imádsággal, de nem imádkozunk. Nem vesszük komolyan. Pedig a lelki fegyverkezés az imádság idejében történik meg. Lehetnek ott az életünkben a lelki fegyverek, de ha nem imádkozunk, ha nincs az életünkben az Istennel való állandó, folyamatos kapcsolat, akkor csak pazarlásként lesznek ott, mert nem tudjuk felvenni a fegyvereket.

2. Mit jelent „mindenkor imádkozni”?

Nem teljesen pontos ez a fordítás, mert nem a ’khronosz’ görög szó szerepel a szövegben, ami a fizikailag mérhető időt jelenti, hanem a ’kairosz’, ami valaminek az aktualitás idejére vonatkozik. Ezt a részt pontosan úgy lehetne visszaadni, hogy „Imádkozzatok minden alkalmas, különleges időben”.

Tehát azt mondja Pál, hogy imádkozzunk a kairoszokban, az alkalmas, az elkészített időkben, a nehéz időkben is. Sokszor elmondjuk, mert már kicsit belénk égett, hogy „Nem csak akkor kell imádkozni, amikor baj van”, ami igaz. De, amikor baj van, akkor nagyon kell imádkozni, nagyon komolyan kell venni az elcsendesedést, Isten ígéreteit, a Vele való kapcsolatot.

Mert nagyon sokszor nem imádkozunk a nehézségek idején, amikor a gonosz ránk szabadítja minden erejét. Vannak olyan időszakok – lehet, hogy éppen most – az életünkben, amikor semmi sem sikerül, amikor nem összegyűlnek a dolgok.

Ahogy Pál apostol írja „…mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok a gonosz napon…” (Efezus 6: 12-13)

Erre a gonosz napra utal vissza az apostol a ’kairosz’ kifejezéssel. Mert vannak ilyen kitüntetett, kemény napok, amikor komolyan kell venni az imádságot, az Isten előtti elcsendesedést.

Jézus állandóan imádkozott, sokszor éjszakákba nyúlóan, de a keresztre feszítés előtti éjszakán vért verejtékezve könyörgött Istenhez, mert tudta, hogy ez most a „gonosz nap”, amikor a Sátán az életére tör.

Amikor jönnek a kairoszok, a próbák, a nehézségek, a kísértések kitüntetett ideje, akkor az imádság legyen az első reakciónk!

3. Hogyan tudunk a „Lélek által” imádkozni?

Erről már volt szó korábban a gyülekezetben, de szeretném még inkább aláhúzni, mert nagyon fontos. Dániel próféta példa előttünk a Lélek általi imádság

„A médek közül származó Ahasvérus fiának, Dáriusnak az első évében, miután ő a káldeusok országának a királya lett, az ő uralkodásának első évében én, Dániel, megértettem az írásokból, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma, amelyekről az Úr igéje szólt Jeremiás prófétának, hogy hetven évnek kell eltelnie a romba dőlt Jeruzsálem fölött. Az Úristenhez fordultam, hozzá folyamodtam imádsággal és könyörgéssel, böjtölve zsákruhában és hamuban.” (Dániel 9: 1-3)

Az imádság mindig az Igével, a Bibliával kezdődik. Pál apostol az efezusi levél 6. fejezetének 17. versében a Lélek kardjáról ír, ami Isten beszéde és ezt követően szól az imádságról.

Dániel a Lélek által imádkozott és az első lépése az volt, hogy elkezdte olvasni Jeremiás próféta könyvét, a Bibliát. Dániel a babiloni fogságban volt és miközben olvasta Jeremiás prófétát – aki azt mondta, hogy 70 évig fog tartani a fogság – megértette, hogy ez az a rész rá vonatkozik.

Ezek után kezdett el imádkozni és arról beszélt a Mindenhatóval, amit Isten mondott neki.

Kedves Testvérek!

A Lélek általi imádkozás azzal kezdődik, hogy elkezdem olvasni és megismerni Isten Igéjét és megbeszélem Istennel azt, amit a Bibliából megértettem. Kezembe veszem a Lélek kardját, az Igét és úgy imádkozom.

Mert, amikor az ember jajveszékelve odavonaglik Isten elé és elkezd mondani mindenféle dolgot, ami szerinte jó, az nem a Lélek szerinti imádság.

„Még beszéltem, imádkoztam, vallást téve vétkemről és népemnek, Izráelnek a vétkéről, és könyörögtem Istenemhez, az Úrhoz, Istenem szent hegyéért; még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfi, akit azelőtt láttam a látomásban, sebesen hozzám repült, és megérintett engem az esti áldozat idején. Magyarázni kezdett, és így beszélt hozzám: Dániel, azért jöttem ide, hogy segítsek megérteni a látottakat. Amikor könyörögni kezdtél, egy kijelentés hangzott el, és én azért jöttem, hogy elmondjam azt neked, mivel kedvel téged az Isten. Értsd meg a kijelentést, és értsd meg a látványt!” (Dániel 9: 20-23)

Figyeljük, hogy mi történt? Isten elküldi Gábriel, hogy Dániel még jobban megértse azt, amiről olvasott Jeremiás könyvében.

A Lélek általi imádságban először elkezdem a Bibliát olvasni és arról beszélek Istennel, és Ő nem marad néma, hanem válaszol és segít még jobban megérteni a Szentírás kijelentéseit.

Ezt látjuk Pál apostol életében is, amikor még megtérése előtt Saulként találkozik Jézussal a damaszkuszi úton, majd bemegy a városba és elkezd imádkozni. Erre válaszként pedig Isten elküldi Saulhoz Anániást.

Nincsen olyan Lélekből mondott imádság, amit Isten ne hallgatna meg. Viszont van olyan testi imádság, amit nem hallgat meg az Úr. Amikor rutinból, megszokott módon imádkozunk akár évtizedek óta, vagy amikor kötelességtudatból szólítjuk meg Istent.

Hogyha a saját kívánságaink és panaszaink áradata jön ki a szánkon, akkor nem a Lélek által imádkozunk. Amikor viszont Isten szava által elkezdünk Istennel beszélni arról, amit kijelentett, amit megígért, akkor Ő fog válaszolni.

Mert a Lélek általi imádságra mindig jön válasz Istentől, még ha késik is. Dániel is átélte ezt.

„Majd ezt mondta nekem: Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére, megalázkodva Istened előtt, meghallotta szavadat Isten, és én a te szavaid miatt jöttem. A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig, de Mihály, az egyik legfőbb vezér segítségemre jött. Ezért kellett ott maradnom a perzsa birodalomban, de most megjöttem, és elmondom neked, hogy mi fog történni népeddel az utolsó napokban; mert ez a látomás is arról az időről szól.” (Dániel 10: 12-14)

Ebben a szövegben a ’vezér’ szó egy spirituális, lelki hatalomra, egy démoni hatalomra vonatkozik. Isten elküldi a válaszát Dánielhez az angyalaival, de nem csak neki vannak küldöttei, hanem az ördög is elküldi a démonait, hogy a válasz ne érjen célba.

Dániel számára Isten válasza már megvolt akkor, amikor Dániel imádkozott, de az emberi szem elől elrejtve, egy lelki harc miatt 21 napot késett a kézbesítés. Mert ahogy Isten, úgy a gonosz is nagy erőkkel munkálkodik.

Ezt láthatjuk Pál apostol esetében is, aki arról ír egyik levelében, hogy a Sátán többször is megakadályozta őket abban, hogy eljussanak a gyülekezetbe (lásd 1 Thesszalonika 2: 18).

4. Mit jelent éberen és állhatatosan az imádkozni?

Amikor a lélek által könyörög valaki komolyan az Isten előtt, megértve az Isten igéjét, akkor a Sátán is ott van és munkálkodik, és el akar pusztítani. Ezért mondja Pál, hogy legyetek éberek.

Ugye azt szoktuk mondani, amikor imádkozunk, hogy csukjuk be a szemünket és tegyük össze a kezünket. Pál apostol azt mondja, hogy ne! Ne csukjátok be a szemeteket, amikor imádkoztok, hanem nézzetek az Istenre, és legyetek éberek.

Legyetek éberek, mert amikor Lélek által komolyan véve elkezdtek imádkozni, akkor be fog avatkozni a gonosz is. A Sátán is ott lesz, és máris azt akarja, hogy ne történjen meg, amit kérünk állhatatossággal és tiszta szívből.

Éberen kell imádkozni, nem becsukott szemmel!

Péter írja: „Legyetek józanok (éberek), vigyázzatok, mert ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (1 Péter 5: 8)

Ezért van, hogy akkor, amikor elkezdődik egy komoly munka, elkezdődik egy komoly imaközösség, akkor elkezdődik egy komoly ellenharc is az ördög részéről.

Mert ő, mint ordító oroszlán jár szerte, és ezzel az ordításával elhiteti azt, hogy győzött, mert az oroszlán akkor ordít, amikor már megvan a zsákmány.

És a gonosz is úgy ordít, amikor mi elkezdünk komolyan imádkozni, hogy úgysem fog sikerülni. Ó, hát te ebben hiszel. Ezért felesleges imádkozni. Ó, úgyse lesz meg.

Úgy ordít sokszor a fülünkbe a gonosz a kételkedés hangján, mint hogyha győzött volna, pedig nem győzött. Ezért kell nekünk, hívő embereknek az imádságainkban ébereknek lennünk, éberen imádkoznunk.

És akkor, amikor a Sátán lihegve, ordítva súgja a kételkedést a szívünkbe, hogy ne imádkozzunk, hogy ne legyünk kitartóak, hogy ne öltözzük fel az imádság keretein belül a lelki fegyverzetet, akkor az éberség legyen a szívünkben, hogy hazudik. Mert ez nem így van. Nem igaz, amit mond.

Amikor ezt újra és újra halljuk, egyre nagyobbak a kísértések, egyre nagyobb az ordító oroszlán hangja, akkor imádkozunk jól. Hogyha minden úgy rendben van, ha nincsen úgy semmi, mindig dicsőítjük az Urat, mert jól mennek a dolgok, akkor probléma van a hívő életünkben.

Egyszer két férfi, két vadász, akik rendszeresen vadásztak, megtudták azt, hogy farkasok kilövéséért ötezer dollár jutalmat kapnak a helyi erdőgazdálkodástól.

El is kezdtek az erdő mélyére bemenni, és felfegyverkeztek, és hát azon voltak, hogy minél több farkast lelőjenek. Az egyik éjszaka közepén, amikor ott sátorozva pihentek az erdőben, akkor arra kelt fel az egyikük, hogy ötven pár vérszomjas, fogát csikorgatófarkas jelent meg körülöttük, és teljesen körbevették őket. Ekkor elkezdte keltegetni a másikat: - John, keljél fel, légy szíves! - Mi történt, mi történt? – kérdezte a másik. - Gazdagok leszünk.

Nem a félelem lett úrrá rajta, hanem a célt látta! Mi is, amikor körülöttünk összecsapnak a hullámok, és azt érezzük, hogy valóban az ördög ordítva mindent megpróbál az életünkben tönkre tenni, akkor váltsunk nézőpontot, és lássuk azt, hogy itt van az ideje az imádságnak.

A Lélek által ebben a kitüntetett időben imádkozzunk, ahogy Jakab is mondja, hogy „teljes örömnek tartsátok, amikor különféle kísértésekbe estek” (Jakab 1: 2). Mert Isten ezen keresztül akar valami újat, valami csodálatosat megmutatni.

Kedves Testvérek!

Nagyon szép sorozaton vagyunk túl a lelki fegyverzet sorozatán, és láthatjuk azt, hogy a hívő ember harcai nem csupán a földi keretek között történnek, hanem azoknak vannak lelki vonatkozásai, és a lelki harcokat lelki fegyverekkel lehet vívni, és ez a lelki fegyverkezés pedig az imádság óráiban, órájában történik.

A mi gyülekezetünkben is vannak kairoszok az imádságra. Van imaóra, van bibliaóra, ahol szoktunk imádkozni. Van fiatalok bibliaköri, ifjúsági bibliaóra, férfi kör, női kör, házaspárok bibliaköre és itt vannak az istentiszteletek is!

Kezdjünk el fegyverkezni, és vegyük komolyan ezeket az alkalmakat. Mert az életünk rövid, és a lelki harcaink pedig sorakoznak előttünk. Ezért lássuk meg és értsük meg az Isten üzenetét, hogy minden imádságunkban és könyörgésünkben a Lélek által imádkozzunk mindenkor!

Legyünk éberek és állhatatosak ebben a harcban, mert ez ránk bízatott. Ámen.

Publikálta

dr_kallai_imre.jpg

Dr. Kállai Imre