TEXTUS: 2 Sámuel 23, 8-39
IMÁDSÁG: Drága Istenünk, mennyei Atyánk! Hálát adunk neked a hétvégéhez érve, hogy minden este vezettél minket a Te igéddel. Dicsérünk és magasztalunk, hogy személyesen velünk akarsz beszélni, hogy nemcsak általánosságban szólsz az emberhez, hanem szívhez szólsz. Áldunk, mert tudod, hogy mire van szükségünk. Áldunk, mert nem a hiányosságunkat nézed, hanem azt, hogy hol kell gyógyítani és betölteni az életünket. Arra kérünk, hogy ma is tárd fel a szívünk sötét dolgait, vedd a bűnt az életünkből és tisztíts meg minket Jézus érdeméért. Szentlelked erejét kérjük és várjuk. Könyörülj rajtunk a Te szereteteddel. Jézus Krisztus nevében kérünk. Ámen.
Minden erő és bátorság Istentől jön.
Krisztusban kedves testvérek, bűnbánattartásra egybegyült szeretett gyülekezet! Bevallom őszintén, nagyon szeretem ezt az igerészt, de amikor először a mélyére mentem és olvastam az adatokat, -egymaga 800 embert, vagy 300 embert győzött le, amikor visszavonult Izráel még ott maradt egyedül és visszaverte a filiszteusokat, hárman átvágták magukat egy egész hadseregen-, akkor annak a filmtrilógiának a címe jutott eszembe, amelyet ha lefordítok magyarra, akkor így hangzik: lehetetlen küldetés. Ha pusztán emberi gondolatok alapján vizsgáljuk az igét, azt mondjuk: ilyen nincs. Maximum a filmvásznon, de az nem a valóságot tükrözi. A materialista emberek itt már biztosan megakadnak az Istennel kapcsolatban és azt mondják, köszönjük szépen a mesék világából már kinőttünk.
Igen ám, de ha valaki hittel olvassa a Szentírást, azt az örök Isten szavaként éli meg, az bizton állítja: márpedig ilyen van, és ma is lehetséges. A lehetséges valóságát pedig egy nagyon egyszerű mondatban adja meg az ige, mégpedig a tizediknek a végén, ahol ezt mondja a szentíró: „Nagy győzelmet adott az Úr azon a napon.” (2Sám 23,10b) Erről Jézus is világosan beszél az evangéliumban, amikor a gazdag ifjú szomorú távozása után azt mondja a tanítványainak az üdvösségről: „Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.” (Mk 10,27)
Emberileg nézve ezek lehetetlen dolgok, de Istenben, nem, és így az Istent követő életben sem. Ezek a vitézek mindannyian hűségesek voltak Dávid királyhoz. Azt tették, amit a király mondott nekik. Nem tértek el tőle se jobbra se balra. Dávid pedig mindenben az Isten akaratát, utasítását követte. Így azonban elmondható, hogy mindannyian Istent követték, ezért arattak nagy győzelmeket. Mert az már önmagában nagy győzelem, ha valaki az Urat követi, akkor is, ha emberileg nézve nem történnek nagydolgok az életében.
Kedves Testvérek!
Az erő, a lehetőség, és a győzelem tehát Istenben van. Nem azért, mert valaki jó kard, vagy lándzsaforgató. Két bibliai példát had említsek ezzel kapcsolatban, mindkettő a Bírák könyvében van benne. Aki ismeri a Bírák könyvét, az tudja, hogy voltak úgynevezett kis bírák, akikről kevesebbet ír a Biblia, pedig nekik is nagyon mély üzenetekkel bír a történetük, és vannak a nagy bírák, akikről többet tudósít az ige. Egyet a kicsik közül szeretnék példaként hozni, egyet pedig a nagyok, vagy ismertebbek közül.
Éhúd, aki kis bírának számít, szintén egy olyan időszakban élt, amikor egy másik nép, a móábiak sanyargatták Izráelt. És amikor Isten őt kiválasztja bírának, akkor azzal a feladattal bízza meg, hogy ölje meg a móábiak királyát Eglónt. Ezt abban rejti el a móábiak elől, hogy Éhúd az, akit megbíznak, vigye el Izráel adóját a királyhoz. Ekkor csináltat magának Éhúd egy rövid kardot, inkább amolyan tőrt, amelyet a jobb csípőjére köt fel. A logika rögtön azt mondatja az emberrel, ha a jobb csípőjén van a kard, akkor ez az ember minden bizonnyal balkezes. De nemcsak a logika mondatja ezt, hanem a Biblia is leírja róla. Nyilván ha szolgáló nép valamelyik tagja bebocsátást kér a királyhoz, annyi a minimum, hogy megmotozzák, van-e nála fegyver. Ez ugyan megtörténik, de senki nem gondol arra, hogy Éhúd balkezes, ezért csak a bal csípőjét tapogatják meg. Éhúd bejut a királyhoz, majd megöli. Eglón kövér ember volt…Ezután összehívja Izráel seregét és elverik a móábiakat. (Bír 3,12-30)
Kedves Testvérek!
Lehetne azt mondani, hogy fondorlatos volt ez az Éhúd, és ha jobbkezes lett volna, akkor is a jobb csípőjére köti a kardot. Lehetne azt mondani, hogy véletlenül, vagy figyelmetlenségből nem vizsgálták meg rendesen az őrök, de egyik sem lenne igaz. Ha Isten nem viszi át Éhúdot az őrségen, ha nem viszi be a király belső szobájába, ez egy lehetetlen feladat lett volna, de aznap is nagy győzelmet adott az Úr.
A másik bíra ismerősebb: Sámson, aki magányos harcos, magányos farkas volt. Akiről azt tanítjuk a gyermekeinknek tévesen, hogy a hajában volt az ereje, meg kegyetlenül izmos emberként jelenítjük meg a rajzokon. Pedig egyikről sem ír a Biblia.
Nem írja, hogy kigyúrt volt, sokat edzett, jártas volt a harcművészetekben, de azt sem, hogy azért volt erős, mert hosszú haja volt, azt azonban minden hőstette előtt igen, hogy „Akkor megszállta őt az Úr lelke.” (Bír 13,6) Persze tényleg hosszú haja volt, és volt neki szakálla is, mert kicsi gyermekkora óta nem érhette borotva a fejét és az arcát, ez volt ugyanis az Istennek szentelt élet egyik jelképe. (Bír 13kk) De Sámson esetében is, ahogyan Gedeon, Dávid, Jóseb- Basebet, Eleázár, Sammá harcaiban, vagy az apostolok Péter, Pál igehirdetéseiben is az Úr adott nagy győzelmet. Azaz az Istennel való szövetségben, az Istennel való járásban volt az erő, a bátorság és a győzelem.
Kedves Testvérek!
Sokszor mi ezt nagyon komolyan figyelmen kívül hagyjuk, hogy minden ajándék, minden siker, minden áldás az életünkben azért van, mert az Úr nekünk is nagy győzelmet adott. Olyan gyakran hangoztatjuk: én teremtettem elő, én dolgoztam meg érte, az én erőmből, az én érdememből van, az én két kezem munkája. Megkérdezhetem: az életet ki adta neked? Megköszönöd az Istennek? Nem talátatsz hiányosnak ebben a tekintetben? Mindig mindenért hálát adsz? Ott van a napi imádságodban a hála az áldásokért, vagy csak azt sorolod, hogy mit kell, még adjon neked az Úr?
A héten beszélt erről egy egyetemista fiú, úgy megörült a szívem…testvér én is ilyen vagyok
Kövesd a Jézust, kövesd még ma!
Kedves Testvérek!
Olyan szép példa ebben is Dávid. Amikor áttör a három vitéz a filiszteus seregen, hogy vizet hozzanak neki, -ennyire szerették őt-, Dávid nem issza meg a vizet, hanem felajánlja áldozatul Istennek. Uram az élet is tőled van, az erő is tőled van, az embereim is tőled vannak, a bátorságuk, a tehetségük is tőled van, a hűségük is tőled van, hogyan tehetném meg, hogy megigyam a vizet, amiért ők az életüket kockáztatták.
De nem ez az első ilyen estet, amikor Dávid Istennek adja a dicsőséget és a tiszteletet, és ezzel tiszteletben tartja a felebarátot is. Emlékezzünk csak vissza, Saul király az életére tör, és Isten nem egyszer a kezébe adja őt, ő azonban egyáltalán nem bántja. Azt mondja: kicsoda emelhet kezet, az Isten felkentjére. És ebben benne van az tisztelet is, hogy csak az Úr teheti meg ezt. Vagy amikor sietnek hozzá Rékáb és Baaná, hogy orvul megölték Isbósetet, Saul fiát, a következő királyt, és ezzel utat nyitottak Dávidnak a feltétlen uralkodásra, akkor azt válaszolja: „Az élő ÚRra mondom, aki kiváltott engem minden nyomorúságból, hogy én elfogattam és megölettem Ciklágban azt, aki hírül hozta nekem, hogy meghalt Saul, és azt gondolta, hogy örömhírt hozott, és ezért majd megjutalmazom.” (2Sám 4,9-10) Aki hűséges az Úrhoz az hűséges a felebaráthoz is, legyen bármilyen rangja vagy tisztsége. Az képes betölteni a törvény foglalatát: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Mt 22,37-39) És képes megélni Jézus ellenségről való tanítását: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Mt 5,44b)
Győztes leszek.
Olyan jó lenne ezt nemcsak megtanulni, hanem naponként hálát adva elkérni az Istentől. Uram ma jobban akarok szeretni, mint tegnap, és adj erőt ahhoz is, hogy szeretni tudjam azokat, akik engem nem szeretnek. A kérdés nem az, hogy tudod-e? Hát van rá példa, hogy lehetséges. A kérdés az, akarod-e? Akarod-e igazán? Akarsz-e az Úr oldalán harcolni? Ez a mai este címe. Az Úr harca pedig nem más, mint a szeretet harca. A szereteté, amely kész volt letenni az életet is, érted és értem. Nem kényszerből, nem unszolásból, hanem önként és jókedvéből. Mert a kereszthalálban a legnagyobb győzelmet aratta az Úr.
Megköszönöd ezt naponként testvérem? Eszedbe jut ez? Azt mondja a 94. zsoltár: „Ha az Úr nem segített volna rajtam, én már a csend honában lakoznék.” (Zsolt 94,17) Tisztában vagy azzal, hogy Jézusért van életed? Ha nem tudod, vagy nem akarsz róla tudomást venni, akkor sincs életed, ha egyébként minden dolgod jól megy, jól működik, és ha lehunyod a szemed a földi életben, elmész örökkévaló módon a pokolba, és nemhogy életed nem lesz, de gyötörtetni, kínoztatni fogsz örökké. Annak soha nincs vége. Ezt akarod? Vagy akarsz-e az Úr oldalán, mindenben az Úrral harcolni, és akkor a tüzes kemencékben is életed lesz.
Ma olvastam egy nagyon mély gondolatot az interneten, amely így hangzik: „Amikor Isten fénysugarat bocsát erőfeszítéseidre akkor a kevés is sokká lesz.” Ezt olyan csodálatos módon megtapasztaltam most. A feleségem kb. egy másfél hónapja azt mondta, hogy egy nagyon kedves baráti családnál, a második gyermekénél, aki még magzati állapotban van, megállapították, hogy daganat van a szervezetében. Azt mondta nekik az orvos, hogyha nem szívódik fel, akkor be kell indítani a szülést, és nem marad meg a kicsi. Tudni kell róluk azt is, hogy betegségekkel igencsak megterhelt család. A probléma tudatában, komolyan beleálltunk a családommal az értük való imádságba, hogy vegye el az Úr a kislány szervezetéből a daganatot. Minden nap elmondtuk, Uram tudjuk, hogy elveheted a gyermekből a halálos kórt, nagyon kérünk, tedd meg. Kb. egy hónap múlva megkérdeztem a sógornőmet, mert szomszédok, hogy van a gyermek, és azt mondta teljesen felszívódott a daganat a szervezetéből, így egészségesen megszülethet.
Ez nem azért történt, mert mi jól imádkoztunk, vagy kiváló emberek vagyunk, hanem azért, mert nagy győzelmet adott Isten. De bevallom őszintén, így mi is győztesnek érezzük magunkat a mi Urunkban.
Akarsz örökké győztes életet? Vigyél ma elé mindent, amit nélküle tettél, és kezd el vele először, vagy újra az életudad. Hidd el: harcos leszel, győztes leszel. Ámen
IMÁDSÁG: Urunk Istenünk! Töredelmesen megvalljuk, hogy annyi mindenben hiányosak és haszontalanok vagyunk. Bánjuk, hogy sokszor nem köszönjük meg ajándékaidat, hogy sokszor nem igazítjuk Hozzád életünket. Köszönjük, hogy te mégis kegyelemmel és szeretettel közeledsz hozzánk. Köszönjük, hogy Jézus keresztje ma is áll és él, ma is értünk ragyog. Köszönjük, hogy győzelem van benne. Kérünk, had jussunk el a szívünkben a kereszthez, had áldjuk és magasztaljuk ezért Jézust, és had tegyük le ott minden bűnünket, nyomorúságunkat, de had menjünk át rajta, hogy bátorságot és erőt vegyünk a neked szolgáló élethez. Könyörgünk, jöjj velünk tovább és vigyél a keskeny úton. Együtt fohászkodunk továbbra is a vírushelyzet megoldásáért. Add, hogy minél többen eléd vigyük a betegeket, a veszteségeket átélőket, a vírussal küzdőket. Add, hogy mi magunk is eléd menjünk és bűnbánattal valljuk, hogy elhanyagoltunk, elhagytunk téged. Kérünk, vezess vissza magadhoz és adj nekünk benned teljes életet. Uram, adj bölcsességet egyházi és világi vezetőinknek, hogy tőled való döntéseket hozzanak. Kérünk gyülekezetinkért és anyaszentegyházunkért. Add, hogy az evangélium útján járjunk. Kérünk népünkért, nemzetünkért, adj, Hozzád való megtérést, ébredést. Krisztus Urunkért kérünk, könyörülj rajtunk. Ámen.