TEXTUS: „Ekkor újra köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt. Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében. Ezek közül melyik miatt köveztek meg engem? A zsidók így feleltek neki: Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem istenkáromlásért, vagyis azért, mert te ember létedre Istenné teszed magad. Jézus így válaszolt: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: „Én mondtam: istenek vagytok”? Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, akkor ti hogyan mondhatjátok rólam, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, hogy káromlást szólok, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem; de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában. Ekkor ismét el akarták fogni, de ő kimenekült a kezük közül. Jézus újra elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt, és ott maradt. Sokan mentek oda hozzá, és azt mondták, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt. És ott sokan hittek benne.” János 10, 31-42
Kedves Testvéreim!
János evangéliumának 7-10 fejezetei arról szólnak, Jézus hogyan vitatkozik a zsidókkal, hogyan igyekszik meggyőzni őket, hogyan igyekszik átadni nekik az örömhírt. Sajnos a farizeusok és írástudók zömének a szíve kemény marad. Ugyan látják a csodákat, látják Jézus hatalmát, de nem tudnak hinni benne szívük keménysége miatt. Várják a Messiást, de nem tudják elfogadni, hogy ez a Messiás nem olyan, mint amilyennek ők elképzelték, ezért inkább a megkeményedést választják.
A mai ige témája szerint nem tudják elfogadni azt, hogy Jézus Istennel egységben van. Nem tudják elfogadni azt, hogy Jézus Isten Fia és egy az Istennel. Jézus Krisztus, a Szentháromság tagja, aki egy az Atyával, egy a Lélekkel. Az Isten személyében három, de lényegében egy. Jézus is isten, isteni hatalommal rendelkező Megváltó, nem csupán egy jó mester vagy próféta. Ez a zsidók számára elfogadhatatlan, bár Jézus nagyon elmésen érvel a 82. zsoltár szavaival.
Azt is nagyon fontos látnunk, hogy Jézus nem időzik a végtelenségig a hitetlenek ostromlásával. Amikor ismét meg akarják kövezni, amikor ismét elviselhetetlen számukra Jézus jelenléte, akkor Jézus elvonul közülük és elmegy a Jordánon túlra. Jézus nem folytatja végtelenségig a hitetlenek győzködését, hanem továbbmegy. A pusztában nem kell viaskodnia, ott nem kell a hitetlenséggel küzdenie, mert János beszámolója szerint ott sokan hittek benne.
Aki elüldözi Jézust, ne csodálkozzon azon, hogy elmegy! Aki nem akarja Őt, ne gondolja, hogy majd Jézus állandóan őt fogja győzködni a hit felől. Jézus elmegy a Jordánon túlra és szól másokhoz, akik hisznek benne. A keresztyén Európa is elüldözte Jézust, elüldözte más helyekre. Látjuk is, hogy a világ más helyein ébredési hullámok vannak, mert Jézus nem időz a végtelenségig a kemény szívek mellett.
Testvérek! Ne üldözzük el a Mestert a hitetlenségünkkel! Könyörögjünk, hogy maradjon nálunk, mert szükségünk van rá! Legyenek a következő sorok az imádságunk szavai:
Pálhegyi Dávid: MARADJ NÁLAM
Uram Jézus jöjj el!
Szívünk vágyik újra Rád!
Tűzzel és erővel,
Jelenléted járjon át!Ne menj el! már
minden készen!
Ajtóm előtted
Nyitva áll!
S várom míg az első helyen
Ott ülsz majd az asztalnálUram Jézus jöjj el!
Szívünk vágyik újra Rád!
Tűzzel és erővel,
Jelenléted járjon át!Ne menj el! Maradj nálam!
Ma este még
ne menj tovább!
Míg lángra gyújt fényed újra,
Mint kelő nap az éjszakát.És imád, újra imád és csak imád!
Egész bensőm csak Téged imád!
Újra imád és csak imád!
Egész bensőm
csak Téged imád!Uram Jézus jöjj el!
Szívünk vágyik újra Rád!
Tűzzel és erővel
Jelenléted már leszáll! Ámen!