TEXTUS: „A főpap megkérdezte: Valóban így van ez? Ő erre így szólt: Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent a mi atyánknak, Ábrahámnak, amikor Mezopotámiában volt, mielőtt letelepedett Háránban, és ezt mondta neki: Menj ki földedről és rokonaid közül, és menj arra a földre, amelyet mutatok neked. Ekkor kiment a káldeusok földjéről, és letelepedett Háránban. Miután pedig meghalt az apja, Isten elvezette őt erre a földre, amelyen ti most laktok. (…) Az ősatyák pedig féltékenykedtek Józsefre, és eladták Egyiptomba, de Isten vele volt. Megszabadította őt minden nyomorúságából, kedvessé és bölccsé tette Egyiptom királya, a fáraó előtt, és kormányzóvá emelte Egyiptom és a fáraó egész háza fölé.” ApCsel 7, 1-4. 9-10
Kedves Testvérek!
Istvánt megkérdezi a főpap a vádakat illetően, van lehetősége kiállni önmaga védelmében. István Mózes első könyvének történéseiből emel ki két személyt, Ábrahámot és Józsefet. Ha olvassuk figyelmesen István szavait, akkor az első benyomásunk az lehet, hogy István számára megelevenedik az Ószövetség. Az ószövetségi szereplők életében felismeri a mindenható Isten munkálkodását, ahogyan felismerte és tapasztalta a saját életében is.
Sokan nem szeretik az Ószövetséget, sokan úgy gondolkodnak, hogy az Ószövetség Istene egy gonosz Isten, akivel nem tudnak mit kezdeni, az Újszövetségé pedig egy szerető Isten. Sajnos, azt kell mondanom, hogy ez a hitetlenség, a Lélek nélküliség jele. István, az első diakónusok egyike, aki csodálatos módon kapta a Szentlélek ajándékát hihetetlen szenvedéllyel szólja az igét, számára megelevenedik az ószövetség és annak üzenetei. Szinte falja az igét István, mert szomjas a lelke, láthatjuk beszédén, hogy mennyire tájékozott a bibliai történéseket illetően.
Testvér, ha nem érted az igét, ha nem szól, ha nem élő, akkor kérjed az Urat, hogy küldje el a magyarázó Lelkét, hogy megértsd, hogy lelkesedj! Sajnos Markion, az eretnek is hiányolta a Lelket, mert szívesen kihajította volna a Biblia nagy részét, mert nem tetszett neki. Testvérem, ha valami nem tetszik a Bibliában, akkor nem a szöveggel van a baj, hanem az olvasóval, ezt fontos megjegyezned!
Kiket említ István? Olyan embereket, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat. Az egyik önszántából meg tudta tenni ezt az Úr szavának engedelmeskedve, a másikat pedig elvitték otthonról. Mindenesetre a közös nevező bennük nagyon fontos számunkra: Isten kihozta őket abból a közegből, amelyben voltak és megtisztította őket, hitüket kipróbálttá tette. Ábrahámot a várakozásban, Józsefet pedig a börtönben való várakozásban.
István is átélte az Isten munkáját a saját életében. Isten kihozta a régi életéből, megtisztította és szolgálatba állította. Prédikált a hallgatóinak, hátha ők is megértik, hátha ők is felismerik, hátha ők is megtérnek!
István prédikál most neked is meg nekem is. Isten ki akar hozni a régi életedből, hogy megtisztítson és szolgálatba állítson. Ez a megtérés: Isten kihoz, megtisztít, szolgálatba állít. A Te életedben már megtörténtek ezek? Ámen.