TEXTUS: „Sok más jelt is tett Jézus a tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.” János 20, 30-31
Kedves Testvérek!
János evangéliuma egy igaz tanúvallomás, egy igaz bizonyságtétel arról, hogy Jézus Krisztus a felkent bárány, akit Isten azért küldött a világba, hogy elvegye annak bűneit. János evangéliumának az a célja, a történetek megírásának, megismertetésének az a célja, hogy ezt a bizonyosságot, ezt a meggyőződést továbbadja.
-
Az igehirdetés elsősorban nem információátadás, hanem hitébresztés! János nem ismeretet terjeszt, hanem az ige által hitet akar ébreszteni az olvasókban. Hitet, új életet, lelki életet. Életet a halottaknak, világosságot a sötétségben lévőknek. Nagyon fontos meglátnunk, mind igehallgatóknak, mind pedig igehirdetőknek, hogy az evangélium célja nem csupán az, hogy több legyen a lexikális tudásunk, hogy több legyen az ismeretünk. Attól sokkal fontosabb célja van: az életnek átadása, az életnek áradása. Az ige hirdetésének, az ige hallgatásának a hitébresztés, az életadás a célja!
Nagyon el vagyunk tévelyedve ebben a tekintetben, mind igehallgatók, mind pedig igehirdetők. Igehallgatóként sokszor viszket a fülünk és valami újat, valami érdekeset akarunk hallani. Valakik frappáns gondolatokra, valakik érzelmi megrázkódtatásra, valakik irodalmi vagy művészi teljesítményre vágynak, nem pedig az élet igéjére.
Hogyan hallgatod az igét, kedves testvérem? Mi az elvárásod? Beszédet akarsz hallgatni vagy az élet beszédére szomjazik a lelked? Nagyon nem mindegy. Mert az az igazság, hogy beszédet, frappánsan megszerkesztett előadást nem kell elvárnunk az igehirdetéstől, azt inkább más helyen keressük. Az ige nem szórakoztat, nem ismeretet terjeszt, hanem hitet ébreszt és életet ad! Ezt kell tőle elvárni. Ha ez nem történik meg, akkor azt nem kell tovább hallgatni!
Másrészt, igehirdetők, mi mit akarunk hirdetni? Hírnevet, szórakoztatást keresünk vagy lelkeket akarunk menteni? Nagyon nem mindegy, hogy miért megyünk fel a szószékre, nagyon nem mindegy, hogy miről szól a bizonyságtételünk! János nem beszél az időjárásról, nem foglal állást politikai kérdésekben, nem személyeskedik. Egyszerűen arról ír, arról tesz bizonyságot, akit átszegeztek, akinek az életet köszönheti Ő is. Nem a hírnév volt a célja az evangélium megírásával, hanem az, hogy hitet ébresszen, hogy az ige, a bizonyságtétel életet adjon a halottaknak, lelki életet a lelki halottaknak. -
Második fő gondolatként pedig azt szeretném elmondani, hogy tüzet gyújtani tűzzel lehet csupán! Az tudja továbbadni az életet, akiben szintén benne van az élet! Élettelen nem tud életet adni. Lehet színből prédikálni az evangéliumot, de nem érdemes, mert élettelen marad. Lehet beszélni a szerelemről annak, aki még soha nem volt szerelmes, de az nem lesz hiteles, nem lesz benne erő. Beszélhet bárki Krisztus szeretetéről, de csak annak a beszédében lesz erő, meggyőző erő, aki át is élte azt. Isten úgy alkotta meg a világot, hogy az élettelenből nem lehet élő. Erre nincs is konkrét magyarázata az istentagadóknak sem, hogyan történt meg az élettelen és élő közötti átmenet. Ez Istenben van meg, Ő tudja adni az életet, de neki úgy tetszik mind a biológiában, mind pedig a lelki dolgokban, hogy az életből lesz élet!
Van-e feltámadott Krisztusod, akiben hiszel és amely hit által van lelki életed? Ámen.