Homokkerti Gyülekezet

TEXTUS: „Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: Mester, ki vétkezett? Ez vagy a szülei, hogy vakon született? Jézus így válaszolt: Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk, amíg nappal van, annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok. Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában – ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért. A szomszédok pedig és azok, akik látták azelőtt, hogy koldus volt, így szóltak: Nem ő az, aki itt szokott ülni és koldulni? Egyesek azt mondták, hogy ő az, mások pedig azt, hogy nem, csak hasonlít hozzá. De ő kijelentette: Én vagyok az. Erre ezt kérdezték tőle: Akkor hogyan nyílt meg a szemed? Ő így válaszolt: Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, rákente a szemeimre, és azt mondta nekem: Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg! Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok. Megkérdezték tőle: Hol van az az ember? Nem tudom – felelte.” János 9, 1-12

Ezen a héten a vakon született meggyógyításának történetét fogjuk végig elemezni. János evangéliumának sajátja, hogy történik egy csoda, amelyet Jézus tesz, aztán azt egy egész fejezeten keresztül dolgozza fel János. Olyanok ezek a fejezetek, mint amikor beledobunk egy követ a tóba, aztán szemléljük a hullámokat, ahogyan a parthoz érnek egymás után.

1. A világ világosságát kiűzik a templomból, de a világ világossága nem szűnik meg világosság lenni. Jézust el lehet űzni, ki lehet zárni, de hatalma, jelenléte nem szűnik meg. A farizeusok fellélegeztek, hogy most már nyugalom lesz a templomban, de ezzel Jézus kisugárzása, életprogramja nem állt le. Jézus továbbment és továbbra is a világ világosságává lett. Most éppen egy világtalan ember világosságává, hisz a vak újra lát. Nem csupán külső szemeivel, hanem a történet végén eljut a belső, lelki szemeinek megnyílásához is. Lehet, hogy Jézust sok helyről elüldözik ma is, de Ő továbbmegy, tovább munkálkodik. Lényének világossága továbbra is megmaradó hatalom, ne csüggedjünk, Ő él és munkálkodik!

2. Jézus számára nincs értelmetlen élet. Jézus számára értékes ennek az embernek az élete. Felemeli, meggyógyítja. Jézus számára nincs olyan élet, amelyről Ő lemondana. Ugyan a farizeusok vakságát, szívüknek keménységét nem tudta meggyógyítani, de meg tudta gyógyítani ezt a szegény nyomorultat. Ugyan lemondtak róla a szülei, a közössége, az ismerősei, de Jézus nem mondott le róla. Jézus számára nincs értelmetlen élet, Ő nem mond le senkiről. Ő nem mond le rólad, Te se mondj le magadról: nem érek semmit, értéktelen vagyok, hiábavaló az életem. Jézusnak nincs értelmetlen élet, az Ő teremtménye vagy, azt akarja, hogy gyermeke is légy!

3. Jézus nem az okokkal foglalkozik, hanem a segítségnyújtással. Jézus nem azon lamentál, hogy ki vétkezett? Jézus cselekszik, megújulást, látást ad. Nem az okkal van elfoglalva, hanem a céllal. A cél az, hogy ennek az embernek az életén keresztül megdicsőüljön az Atya. Ahogyan a tanítványok, mi is nagyon sokszor a bűnök felgöngyölítésében látjuk a gyógyulást. Igen, vannak helyzetek, amikor erre van szükség, de vannak helyzetek, amikor cselekedni kell az Isten dicsőségére. Nem azt kell nézni, hogy ki vétkezett, ki mulasztott, hanem cselekedni kell. Lehet, ma is lesz valaki, akivel találkozol és a bűnökre tekintesz, a mulasztásokra fókuszálsz. Jézus nem ezt tette, hanem cselekedett. Cselekedj te is krisztusi indulattal! Ámen.