TEXTUS: „Ekkor így szóltak hozzá tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példázatot mondasz. Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki megkérdezzen téged: ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. Jézus így válaszolt: Most hiszitek? Íme, eljön az óra, sőt már el is jött, amikor elszéledtek, mindenki a maga otthonába, és engem egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” János 16, 29-33
Kedves Testvérek!
Jézus búcsúbeszédének a végéhez közeledünk. Ebben a szakaszban azt látjuk, hogy a tanítványok a Jézussal kapcsolatos pozitív tapasztalataik alapján kijelentik, hiszik, hogy Jézus Krisztus az Atyától jött, hiszik, hogy Ő a megigért Messiás. Belátják, hogy Jézus a szívükbe lát, még kérdezniük sem kell, a Mester már akkor is válaszol a gondolataikban megfogalmazott kérdéseikre. Ennek ellenére, mégis lesznek olyan pillanatok, hogy meggyőződésük, hitük félelemmé változik, hisz el fogják hagyni a Mestert, szétszélednek, tagadnak, bujkálnak. Jézus cselekedetei, beszédei ellenére is megtagadják Őt, elhagyják Őt. Hiába a sok pozitív tapasztalat, hiába a sok tett, csoda, amelynek tanúi voltak, szétszélednek.
A tanítványok már csak ilyenek. Hiába ismerik Jézust, hiába tapasztalják áldásait, egy megváltozott körülmény tagadást, menekülést, szétszéledést tud okozni. Ilyenek vagyunk mi is. A sok csoda, a sok hitbeli megtapasztalás ellenére is el tudunk menekülni a Mester mellől, el tudunk menekülni, ha félünk. Olyan könnyen megtagadjuk Őt, olyan könnyen elhagyjuk Őt.
Ezzel szemben a Mester nem ilyen. A sok negatív megtapasztalás ellenére sem hagyja el a tanítványait. Annyi butaságot mondtak és tettek ezek a tanítványok mialatt Jézussal voltak, de Jézus nem szűnt meg szeretni őket. Jézus a mai szakaszban is arról beszél, hogy a tanítványok jövőbeni szétszéledése ellenére is szereti őket, gyávaságuk, menekülésük ellenére sem fog lemondani róluk. Jézus nem egy aktuális állapot alapján dönt a tanítványait illetően. Ő szereti őket még akkor is, ha szétszélednek, ha tagadnak. Nem a gyávaságukat látja, hanem látja bennük az Atya tervét, amely meg fog valósulni. És ezeket el is mondta búcsúbeszéde végén, hogy a tanítványok ne haljanak bele a bűntudatba, hanem legyen békességük.
Milyen csodálatos, hogy a Mester nem azt nézi, hogy milyen dolgokat tettünk vagy teszünk. Ő a cselekedeteink ellenére is szeret bennünket és nem hagy el. Legyőzte a világot, hogy mi minden körülmények között meg tudjunk maradni Őbenne. Ha úgy érzed, menekülni akarsz a Mester elől, a Mester mellől, akkor ne tedd, mert Ő mindenkinél jobban szeret, Nála biztonságban vagy, Nála a helyeden vagy! Ámen.