TEXTUS: „Miután ezeket elmondta Jézus, kiment tanítványaival a Kidrón-patakon túlra. Volt itt egy kert, ide ment be tanítványaival együtt. Júdás, aki elárulta őt, szintén ismerte ezt a helyet, mert gyakran gyűltek ott össze Jézus és a tanítványai. Júdás tehát maga mellé vette a katonai csapatot, a főpapoktól és a farizeusoktól küldött templomi szolgákat, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. Jézus pedig tudva mindazt, ami reá vár, előlépett, és így szólt hozzájuk: Kit kerestek? Azok így feleltek: A názáreti Jézust. Én vagyok – mondta Jézus. Ott állt velük Júdás is, aki elárulta őt. Amikor azt mondta nekik: Én vagyok – visszatántorodtak, és a földre estek. Ekkor újra megkérdezte tőlük: Kit kerestek? Ők ismét ezt felelték: A názáreti Jézust. Jézus így szólt: Megmondtam nektek, hogy én vagyok: ha tehát engem kerestek, engedjétek ezeket elmenni! Így kellett beteljesednie annak az igének, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, nem hagytam elveszni senkit. Simon Péternél volt egy kard, azt kihúzta, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét: a szolga neve pedig Málkus volt. Erre Jézus így szólt Péterhez: Tedd hüvelyébe a kardodat! Vajon nem kell kiinnom azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?” János 18, 1-11
Kedves Testvérek!
A mai igében annak vagyunk tanúi, hogy a Bárány feláldozásának kálváriája elkezdődik. Jézus Krisztus, az Isten Báránya, aki életét adja a világ bűneiért. Azt látjuk a mai igében, hogy annak ellenére, hogy nagy sokaság vonul ki Jézus ellen alaptalanul. Annak ellenére, hogy Jézust ártatlanul fogják el, nincs a Mesterben sem félelem, sem kapkodás, sem harag.
Jézus nem fél, hisz minden félelmét oda tette az Atya elé. Jézus nem kapkod, hisz teljesen belesimul az Atya akaratába. Nincs benne harag, mert az átimádkozott éjszaka után teljesen elfogadta azt a sorsot, amelyet az Atya adott neki.
Ezzel szemben Péter, aki nem csupán önmagát, hanem valahol bennünket is reprezentál, fél, kapkod és haragos. Ő az átimádkozott éjszaka helyett elalszik, hisz nem tud Jézussal virrasztani és imádkozni. Az imádkozás hiányzik az életéből, nincs igazi elcsendesedése, ezért könnyen elönti a szívét a félelem, emiatt kapkod, emiatt haragos és erőszakos. Jézus nem ilyen.
Kedves Testvérem! Tanuljunk meg Jézustól imádkozni, hogy ne legyen jelen az életünkben a félelem, a kapkodás és a harag. Ámen.